A Rasmus Egyesület

2012. július 28-án kelt,
2012. november 10-i és 2015. szeptember 14-i
és 2016. január 21-I és 2016. június 26-i 
és 2016. szeptember 20-i
és 2017.május 20-i
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt

Alapszabálya

A jelen alapszabály aláírói az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. Évi CLXXV törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. Évi V. törvény alapján a Rasmus Egyesület alapszabályát az alábbiak szerint állapították meg:

I. Az Egyesület adatai:

1. Az Egyesület neve: Rasmus Egyesület
2. Az egyesület székhelye: 2364. Ócsa, Czirják tanya
3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

II. Az Egyesület célja, tevékenysége:

1. Az Egyesület célja:
   • rendszeres lovassport tevékenység végzése és feltételeinek megteremtése;   
   • az Egyesület tagjait a lovassport szeretetére, művelésére és tiszteletére neveli, ugyanakkor elősegíti önmegvalósításukat a versenysportok terén
   • hazai és külföldi versenyeken való részvétel és eredményes szereplés
   • ifjúsági bűnmegelőzés és drogprevenció
2. Az Egyesület tevékenysége:
   • Saját sportágbeli versenyszabályzatának megfelelően  megfelelő versenyeztetési lehetőségek megteremtése, versenyzők teljes körű erkölcsi és lehetőségekhez képest maximális anyagi támogatása. Lovagoltatás.
   • A bűnmegelőzési és drogprevenciós munkában a fiatalok részére  élménypedagógia módszerekkel negatív (pl. börtönlátogatás)  és pozitív élo mintákkal való együttlét, beszélgetések, szerepjátékok kialakítása.

Ezen célok megvalósítására adománygyűjtő irodát működtet a székhelyén, információs adatbázist hoz létre és tart fenn, adatbanki, dokumentációs és archiválási tevékenységet folytat, pályázatfigyelő rendszert valósít meg, szakmai és tudományos ismeretterjesztő konferenciákat, tanácskozásokat, rendezvényeket, jótékony célú akciókat szervez, oktatásokat, tanfolyamokat biztosít és szervez, ismeretterjesztő és információs kiadványokat ad ki és támogat.  Személyes adatokkal kapcsolatos információs adatbázis létrehozása és működtetése csak a az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. Évi  CXII. Törvény keretein belül valósul meg.

Tevékenységek jogszabályi megfeleltetése:

 

Közhasznú tevékenység      közfeladat megnevezése                      Jogszabályhely

Lovassport  biztosítása     Egészségmegőrzés         1997. évi CLIV. tv. 144§ (1)-(2)

   Drogprevenció                  Egészségmegőrzés                     1997. évi CLIV. tv. 144§ (1)-(2)

Lovassportra nevelés        Egészségmegőrzés                     1997. évi CLIV. tv. 144§ (1)-(2)

Ismeretterjesztés               Köznevelés                     2011.évi CXC. 4§ (1) a)-p)

    Bűnmegelőzés                Köznevelés                        2011.évi CXC. 4§ (1) a)-p)

                                          Bűnmegelőzés az iskolákban   1744/2013.(X.17.) Korm.Hat.1.sz. Mell.                                                                                              8.2.1 Pont A,D. és8.2.3

     Drogprevenció            Iskolai drogprevenció        1744/2013.(X.17.)Korm.Hat.8.2.2 pont A,D                                          
Konfliktuskezelés/
drogprevenció iskolai
integrálása                                    1744/2013. (X. 17.) Korm. Hat. 8.2.3 B.

                                         Szenvedélybetegségek megelőzése/
Ifj. élménypedagógia               1744/2013. (X. 17.) Korm. Hat. 8.2.4 C.

Bűnözési  és
drog felmérések          Áldozattá válás
megelőzése                                  1744/2013. (X. 17.) Korm. Hat. 8.3.1.

      Bűnmegelőzés           börtönlátogatás:fogvatartottak
reintegrációjának elősegítése    1744/2013. (X. 17.) Korm. 8.4.1. G. 

III.Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. A Rasmus Egyesület (a továbbiakban Egyesület) a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező, nem gazdasági célra alapított jogi személy.
2. Az Egyesület jogi személy.
3. Az Egyesület együttműködni kíván, illetve önkéntes szövetségre léphet minden olyan hazai és külföldi állami, önkormányzati vagy társadalmi szervezettel, alapítvánnyal,amelynek célja az alapszabályban foglaltakkal azonos vagy hasonló.
4. Az Egyesület közhasznúsági jogállása:  az Egyesület  közhasznú szervezetként valósítja meg céljait.
5. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat., szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
   Közvetlen politikai tevékenység: part érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választásont történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése.
6. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesüljön az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból.
7. Az egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
8. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
9. Az egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a - www.rasmusegyesulet.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a Magyar Hírlap hírlapban való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót és a közhasznúsági mellékletet minden év szeptember 1. napjáig a www.rasmusegyesulet.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi.
10. Az egyesület közhasznú tevékenységével kapcsolatosan keletkezett iratok – a törvény alapján nem nyilvános adatok kivételével – nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, és a saját költségére másolatot készíthet. Az iratbetekintésre és iratmásolásra vonatkozó igényeket írásban, az egyesület elnökségéhez címzetten kell előterjeszteni. Az elnökség az iratbetekintést és az iratmásolat kiadását az egyesület székhelyén, az igény bejelentésétől számított 8 napon belül köteles biztosítani a kérelmező számára.
11. A közhasznú szervezet, valamint közhasznú szervezet  jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
    A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

IV. Vagyoni hozzájárulás,

Gazdasági kérdések

1. Az Egyesület működésének pénzügyi alapját bevételei képezik. A bevételek az alábbiakból tevődnek össze:
   • a tagdíjak,
   • az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól működési költségei fedezésére kapott támogatások, illetve adományok,
   • a tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevételek,
   • a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevételek,
   • egyéb bevételek,
   • vállalkozási tevékenységből származó bevételek.
2. Az Egyesület céljai anyagi támogatására alapítványt hozhat létre. Az Egyesület bevételeit és kiadásait tételenként és jogcímenként nyilvántartja. Alaptevékenységéhez kapcsolódó gazdálkodási tevékenységét egyebekben a hatályos jogszabályok előírásai szerint folytatja. Az Egyesület tartozásaiért a tagok a tagdíj fizetési kötelezettségükön túl nem felelnek. A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét a taggyűlés határozza meg.
3. Az Egyesület működése során vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. Vállalkozások indításáról és megszüntetéséről a taggyűlés dönt. Az Egyesület vagyona korlátlan felelősségvállalással történő vállalkozásba nem vihető be. Vállalkozásba a szervezet mindenkori vagyonának maximum 40 százaléka vihető. A vállalkozás eredménye csak az Egyesület céljainak megvalósítására és a szervezet működtetésére használható fel.
4. Az Egyesület szolgáltatásait tagjain kívül más is igénybe veheti, a szolgáltatási költségek teljesítése után.
5. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt e létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységeire fordítja.
6. Az alapszabály elfogadásakor az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez. Befektetési tevékenység esetén befektetési szabályzatot kell készíteni, melyet a közgyűlés rendes határozathozatali rendje szerint fogad el.
7. Az Egyesület megszűnése esetén a megszűnéskor meglévő vagyon hovafordításáról a közgyűlés dönt. közgyűlési döntés, vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában a megszűnt egyesületnek a hitelezői igények kielégítése után megmaradt vagyona a civil szervezetek támogatására való felhasználás céljából a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. A vagyon felhasználásának módját a Civil Információs Portálon nyilvánosságra kell hozni.
8. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.
   
   Az Egyesület esetében az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év az év közben alakuló, illetve megszűnő szervezetek esetében a megalakulás, illetve megszűnés évében tér el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja - a megszűnést kivéve - december 31.
   A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.
   Az Egyesület könyvvezetése - a beszámolási kötelezettség függvényében - az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.
   A Egyesület beszámolója tartalmazza:
   a) a mérleget (egyszerűsített mérleget),
   b) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),
   c) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.
9. Ha az Egyesület saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.
10. Az Egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

V. Tagság

Az Egyesület tagjai

1. Az Egyesület tagsága csak rendes tagokból áll.
2. Az Egyesület tagja lehet minden olyan belföldi cselekvőképes természetes személy, akit a taggyűlésre meghívnak, ha a meghívást elfogadja és vállalja a tagsággal járó követelményeket, úgymint: támogatja az Egyesület céljainak megvalósítását, elfogadja az alapszabályát, ezt belépési nyilatkozatával tanúsítja és tagdíjat fizet. A meghívásra az Egyesület minden tagja tehet javaslatot. A meghívás elfogadása esetén az új tagról a taggyűlés nyilvános megtárgyalás után titkos szavazással dönt. Az Egyesület tagja az lesz, akinek felvételét a határozatképes taggyűlésen jelenlevő tagok egybehangzó érvényes szavazattal megszavazza.
3. Az Egyesület tagjairól az Egyesület szervei nyilvántartást vezetnek.

VI. Tagsági jogviszony

Az Egyesületi tagsági viszony keletkezhet: - belépéssel.

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az ügyvezetzőhöz kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII. Tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági viszony megszűnik:
• kilépéssel
• kizárással
• elhalálozással
• tagdíj nem fizetésével.
2. Az Egyesület tagja saját elhatározása alapján, indokolás nélkül kiléphet a szervezetből, miután  az ügyvezetőt erről értesítette. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat átvételének napján szűnik meg.
3. Kizárható az a tag,
   • aki az alapszabály előírásait megsérti
   • aki az Egyesület érdekeit sértő magtartást tanúsít.

A Tag kizárásáról első fokon az ügyvezető dönt. Az ügyvezető  az eljárás megindításáról a tagot haladéktalanul köteles értesíteni, számára védekezési lehetőséget kell biztosítani. A kizárási eljárásban a tagot és egy véletlenszerűen választott másik tagot tanúként az ügyvezetőhöz megbeszélésre meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kizárandó tagnak szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása a megbeszélés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az ügyvezető a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza.
A kizárásról szóló határozatot annak meghozatalától számított 8 napon belül kell az érintettel írásban, postai úton, tértivevényes küldeményben közölni. A tag kizárását kimondó határozat ellen a határozat átvételétoől számított 15 napon belül az Egyesület taggyűléséhez lehet fellebbezni. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.

VIII. A tagok jogai

Valamennyi tag joga, hogy

- részt vegyen az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kapjon, vélem ényét és javaslatát szóban vagy írásban megtegye,  és azokra válaszokat kapjon.  Ha álláspontja kisebbségben  marad, joga van véleményének fenntartására, és különvéleményként való megjelenítésére.

- az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzésének, terveinek megvalósításával, valamint a szervezet anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzen és azokra választ kapjon

- az Egyesület által megállapított feltételek mellett igénybe vegye az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit

- az Egyesület segítségét, közreműködését kérje minden olyan esetben, amikor jog vagy érdeksérelem éri. 

Rendes Tag szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület minden vezető testületébe és tisztségére jelölhető, választható és választhat.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX. A tagok kötelezettségei

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b. A rendes tag köteles a közgyűlés által meghatározott tagdíjat határidőig megfizetni
c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá
vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez
bejelenteni.
e./Köteles tagtársaival együttműködni

A tag az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel

X. Az Egyesület szerve

1. Az Egyesület szervei:
- közgyűlés
- ügyvezető
Az Egyesület szervei a demokratikus önkormányzat, a nyilvánosság és a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működik.

Közgyűlés:

Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességébol áll.
A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egyszer össze kell hívni.

Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha :
- a tagok tíz százaléka - az ok és a cél megjelölésével - írásban kezdeményezi;
- a bíróság elrendeli.

      Az Egyesület szervei (közgyűlés, ügyvezető) üléseiket ezen alapszabályban meghatározottak szerinti időpontokban (a közgyűlés évente legalább egyszer) tartják. Az ülésekre a meghívókat az erre vonatkozó ügyvezetői határozat alapján – az Egyesület ügyvezetője hívja össze, az ülést megelőzően legalább tizenöt nappal korábban.
A kiértesítés postai úton írásban, vagy faxon, vagy e-mailben történik a hely, időpont és a napirend egyidejű közlésével. Ugyanezen meghívóban közölni kell a határozatképtelenség esetére ugyanazon napirenddel összehívott megismételt  ülés helyét és időpontját is, az új ülés nem lehet hamarabb, mint a határozatképtelen ülés időpontját követő 3. nap. A megismételt ülés a legfőbb szerv esetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

           A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 8 napon belül,   a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés  indokolásával.

           A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

Az Egyesület közgyűlésének határozatképességéhez a szavazásra jogosult tagok több mint felének (50% +1 fő) jelenléte szükséges. A döntések és határozatok nyílt szavazással, az ülésen jelen levők egyszerű többségének (50% +1 fő) igenlő szavazatával születnek.

A közgyűlés ülései nyilvánosak.
A Egyesület közgyűlésén jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető hitelesíti. A jegyzőkönyv melléklete az ülésen résztvevők névsorát tartalmazó jelenléti ív. Az ülésen készített jegyzőkönyv alapján kötelező olyan külön nyilvántartást is vezetni (Határozatok Tára), amelyből az ülések időpontja, az ott hozott döntések tartalma, időpontja és hatálya, a végrehajtásért felelős személy megnevezése illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, ha lehetséges személye is megállapítható. Az Egyesület szervei döntéseiket írásban, a kézbesítésre alkalmas módon, azok meghozatalától számított 15 napon belül közlik az érintettekkel. A taggyűlés döntéseit az Egyesület honlapján is közzé kell tenni.

      Az Egyesület működésével kapcsolatos dokumentumok, a nyilvántartások, a határozatok és a döntések, az éves beszámoló őrzési helye az Egyesület székhelye. Ezek ott munkanapokon, munkaidőben, az Egyesület ügyvezetőjéhez írásban bejelentett kérelem alapján megtekinthetők, a személyiségi és adatvédelmi jogok betartásával. Az éves közhasznúsági jelentést, az Egyesület szolgáltatásainak jegyzékét, a szolgáltatások igénybevételének módját, helyét és idejét az Egyesület székhelyén történő kifüggesztéssel is közzéteszik. Az egyesület működésének, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a beszámolókat az Egyesület honapján szintén közzé teszik.

A Közgyűlés összehívásáról az ügyvezető gondoskodik.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása
b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának megállapítása
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása?
d) az éves költségvetés elfogadása
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezetőszervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása.
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai ellen kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása és
k) végelszámoló kijelölése
l) amennyiben az ügyvezető a döntése esetében a döntéshozatalból a Ptk. 3:19.§-ában foglaltak alapján, vagy az Ectv. 38.§ (1) bekezdése okán ki van zárva, akkor a kérdésről a közgyűlés dönt.

   Az ügyvezető köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

          A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozójaérdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

1 1.    A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Ez alól kivétel:
- az Alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
- az Egyesület céljának módosításához valamint az Egyesület megszűnéséhez a szavazati
joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata  szükséges.

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A taggyűlés a tagokra kötelező hatályú döntését határozatba foglalja. 

Ügyvezető

A Rasmus Egyesület általános képviseleti és ügyintéző szerve az ügyvezető.  Az ügyvezetőt a közgyűlés 5 évre választja.

Az Egyesület képviselete:
Az Egyesület képviseletét az Egyesület ügyvezetője önállóan látja el.

      Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog az ügyvezetőt önállóan illeti meg. Az egyesület várható éves bevétele nem éri el az ötmillió forintot.

      Az ügyvezetőt az Egyesület rendes tagjai választják.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges
körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok
bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

         Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnálé nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
2. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
3. amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
4. amelynek adószámátaz állami adó- és vámhatóság  az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

        Az ügyvezető feladatkörébe tartozik:
a./  az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a
döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./  az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére  vonatkozó,
a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és  végrehajtása;

e./ az egyesület jogszabály és alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselő megválasztásának előkészítése

f ./  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g./  az ügyvezető által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h./  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;           

i./  a tagság nyilvántartása;

j./   az egyesület határozatainak , szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k./  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m./   az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
A tisztségviselők megválasztásáról a tagok nyílt jelöléssel, nyílt szavazással döntenek. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok kétharmados többségét megkapta.

A tisztségviselő visszahívása a rendes tagok tíz százalékának az elnökhöz benyújtott, indokolt írásbeli kérelmével kezdeményezhető. A kérelem benyújtásától számított 30 napon belül az elnök köteles összehívni a taggyűlést.

Az egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indoklás nélkül visszahívhatják.

A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója  élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

Akadályoztatása esetén a fenti jogköröket ideiglenes jelleggel, idő és feladat meghatározással az egyesület valamely tagjára írásban történő rendelkezéssel továbbruházhatja.

A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként látják el. Részükre a taggyűlés költségtérítést állapíthat meg.

XI. Záró rendelkezések

1. Az Egyesület a függetlenség és az önállóság elve alapján tart fenn kapcsolatot az állami és önkormányzati szervekkel, más társadalmi és civil szervezetekkel, illetve tömegkommunikációs intézményekkel.
2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. Évi V. törvény törvényben foglaltak az irányadók.
3. Ezt az alapszabályt az Egyesület tagjai a 2017. május 20. napján megtartott taggyűlésükön fogadták el.

 

Ócsa, 2017. május 20.